Malajziában tanítottam

Karen Délkelet-Ázsiában szerzett felejthetetlen élményeket a nyáron, a következőkben az ő beszámolóját olvashatjátok. Idén nyáron Malajziában önkénteskedtem, ahol egy konferenciát szerveztünk középiskolás fiataloknak. A projekt kiválasztásánál nagy szerepet játszott, hogy ők a megcélzott réteg. A projekt témáján- vezetőképzés és globális problémák- más, számomra fontos értékeket is akartam közvetíteni feléjük. Emellett természetesen az ország is nagyon vonzott, így nagyon vártam ezt az utazást. A hat hét alatt a legnagyobb kihívás az otthonitól nagyban eltérő életstílushoz való igazodás volt. Pontosabban a tény,

hogy dél előtt az élet nem igazán indult be, és hajnali kettő előtt egész biztos nem került senki sem ágyba. Időbe telt ezt megszoknom, de sikerült azért alkalmazkodnom. Amikor a projekttel kapcsolatos teendők voltak napirenden, reggel 7 körül ébredtünk. A sulikban való előadás után megpihentünk, és a délutánt munkával töltöttük. Szabad kezet kaptunk az időnk beosztása felett, így kényelmesen tudtunk felkészülni az egyes workshopokra illetve a konferenciára. A legviccesebb helyzetek – mert volt belőlük bőven -, legtöbbször a szokásaink és a kultúráink eltéréseiből adódtak. Mind nyitottak voltunk egymás történeteire és szokásaira, így jókat szórakoztunk mikor különbséget találtunk. A legmulatságosabb eset talán az árvaházban töltött napok egyik reggelén történt. Tudni kell, hogy a durian gyümölcsnek sem én, sem egy másik önkéntes nem voltunk a rajongói. Mikor azonban reggel megérkeztünk, az árvaházban minden gyermek és nevelő duriant evett. A legszigorúbb nevelő minket is megkínált, mi pedig falfehér arccal utasítottuk vissza. Már elsőre is kellemetlen volt a kedvességükre nemleges válasszal reagálni, de a hölgy nem adta fel, és továbbra is az orrunk előtt lóbálta az „illatos” gyümölcsöt. Végül szerencsére feladta, mi pedig igyekeztünk a reggelinket a gyomrunkban tartani 🙂 A kint töltött idő alatt rengeteget tudtam tanulnia különböző kultúrákról, a legnagyobb tanulság talán az volt, hogy mindegy mennyi különbséget tudunk felsorolni köztünk és egy idegen kultúrájú ember között, hasonlóságból mindig többet fogunk találni. Hogy egy példát mondjak, a humor nem ismer országhatárt 🙂 A kiutazásom előtti énemnek egész egyszerűen csak annyit üzennék: élvezd! Amennyiben Te is szeretnél Karenéhez hasonló kalandokat átélni, itt válogathatsz a külföldi önkéntes és gyakorlati programjaink között. Amennyiben pedig már úton vagy, csekkold az alkalmazásunk, ami segít megosztani a Te történetedet is. Élményeiddel pedig most akár egy GoPro kamerát is nyerhetsz, mutatjuk is hogyan.